Mi történne, ha fizetni kellene az új alkalmazottakért?

Amikor az elit futball játékosok klubot váltanak, az előző klubjuk átigazolási díjat kap attól a klubtól, ahová került a játékos. Ez számos tényezőn alapul, ideértve a piaci értéket is (ami azon alapul, hogy mennyit fejlesztett a klub a játékoson, és teljesítményén), a szerződésből hátralévő időt, és a játékos jövőbeli lehetőségeit. Az értékesítő klub további bevételekhez is hozzájuthat az alapján, hogy a játékos hogyan teljesít az új klubban, például pénzügyi ösztönzőket annak megfelelően, hogy hány bajnokságon vesz részt, illetve a megszerzett gólok száma és a nemzetközi teljesítmény alapján is.

Egy híres példa erre Christiano Ronaldo. 18 évesen csatlakozott a Manchester Unitedhez viszonylag ismeretlenként, és 6 év alatt a klub időt, pénzt és coachingot fektetett abba, hogy világsikerű játékost faragjon belőle. 6 évvel később a Real Madrid megkérte, hogy csatlakozzon hozzájuk, ezért cserébe pedig 80 millió fontot kellett fizetniük a Manchesternek.

Mi lenne, ha ezek a szabályok lennének érvényesek az üzleti életben is?

Például képzeld el, hogy van egy fiatal friss diplomás, aki épp most csatlakozott a csapatodhoz. Mivel üzletről van szó, ezért belefektetsz időt, energiát és minél több tréninget, hogy a friss diplomás tudja növelni a céged és a csapatod teljesítményét, ami mindkettőtöknek segít elérni a céljaitokat. Neked olyan előnyöd származik majd ebből a kapcsolatból, mint az üzleti teljesítmény növelése vagy a céljaid realizálása, az új munkatárs pedig kompetenciafejlesztésen vehet részt, fejlesztheti a készségeit és specifikus munkatapasztalatot szerezhet. A többi vezetőd által az erre a feladatra fordított elkötelezettség mértéke változó lesz, de az idő múlásával a diplomás vonzóbbá válik a többi munkáltató számára az elért eredményeik miatt, valamint átvihető készségekkel és tapasztalattal rendelkezik majd.

Hogyha egy napon a diplomásunk megteszi ugyanezt a lépést, és váltani akar az üzleti élet Real Madridjába, akkor mindezt ingyen teheti meg. Letöltené a felmondási idejét és aztán elhagyná a céged. Az idő, pénz és energia, amit a te céged vezetői belefektettek a diplomás fejlesztésébe nem fog kifizetődni, és a versenytársad minden átvételi költség nélkül fogja élvezni a továbbiakban az előnyét az általad több éven át fejlesztett szakembernek.

Viszont, ha azt a forgatókönyvet vesszük, ahol transzferdíjas környezetben működik az üzleti világ, ott a menedzserek gondolkodása is másképpen működik. Ebben az esetben a friss diplomásokhoz is máshogyan közelítenének, hiszen azt gondolnák, hogy nagyszerű alkalmazottat képezhetnek belőle. Tehát, hogyha megfelelő szintű képzést és készségeket biztosítunk, amikor eljön az idő, hogy továbbálljon új munkatársunk, biztosan számíthatnánk arra, hogy jutalmat kapunk érte, nem csak abban a helyzetben, hanem a jövőben is. Ez ösztönözné a vezetőket arra, hogy jobb coach-ok legyenek, hiszen tudnák azt, hogy a munkatárs jövőbeli teljesítménye növelhetné a saját pénzügyi teljesítményüket.

A friss diplomás példáját folytatva, előfordulhat olyan helyzet is, amikor az üzlet túl jóvá válik abban, hogy vonzza és fejlessze a friss diplomásokat, ami azt jelenti, hogy túl magas a magasan képzett diplomások kínálata a kérdéses vállalkozás igényeihez képest. Ezért a vezetők megpróbálják eladni ezeket az alkalmazottakat más cégeknek, ahol a tehetségükre/készségükre szükség van. Ez szintén arra ösztönzi a vállalkozásunk vezetőit, hogy folyamatosan fejlesszék munkatársaikat, tudva, hogy erőfeszítéseik megtérülnek majd. Ebben az esetben úgy is dönthetnek, hogy magas áron eladják az egyik kiemelkedő alkalmazottjukat, aki új kihívást keres, hogy elkerüljék azt, hogy a jövőben valaki mást válasszanak helyettük. Ennek az egésznek az az előnye, hogy nem kell elbocsájtanunk az egyik legjobb alkalmazottunkat, hanem csatlakozhat egy másik céghez, ahol így mindkét fél jól jár, mi pedig természetesen megkapjuk a megfelelő átutalási díjat.

Az átutalási díjas ötlet persze nem tökéletes, de ad egy alap koncepciót, amin érdemes lehet elgondolkodni. Hogyha a jó vezetők ilyen fajta jutalmat is kapnának a munkájukért cserébe, azzal egy jobb, termelékenyebb munkakörnyezetet teremtetnénk? Vagy az egész munkaerőpiacot átalakítanánk egy valódi piaccá, ahol a cél az, hogy minél gyorsabban kiképezzük a munkaerőt és továbbadjunk rajta? A bevétel orientált kapzsiság vajon elrontaná a munkaerőpiacot vagy inkább transzparensebbé tenné a béreket és a munkavállalók értékét, hasonlóan a profi futball játékosokhoz?