Miért tréningeljünk a válságban is?

Miért tréningeljünk a válságban is?

A tréning a szakmai fejlődés egyik fontos lépcsőfoka. Ugyanakkor csapatépítő is. Mindkét jellemző a gazdasági válság idején kimagasló eredményeket tud előidézni.

Tudat alatt minden elbocsátást kezdeményező vezető tudja, hogy – válság ide, válság oda – megválni egy munkaerőtől egyben az ő tervezési kudarca is. Tény, hogy ezt kevesen vállalják fel, éppen ezért a vezetők számára is fontos, hogy leépítés helyett alternatív megoldásokat válasszanak. Megéri tehát a válság idején is inkább képzésbe, tréningbe fektetni, mint az elbocsátás költségeivel bajlódni. Erről kevésbé szól a fáma, de elbocsátani valakit is ugyanúgy pénzbe kerül, mint majd később alkalmazni valakit a helyére. Egyre többen ismerik fel, hogy az emberi erőforrás az egyik legnagyobb értéke a vállalatoknak, amitől nem megválni kell, hanem megtartani és fejleszteni.

Geoffrey Moss A vezetői eredményesség ABCje című könyvében hangsúlyozta a tréningek pozitív hatásait, és azt tanácsolja minden vezetőnek, támogassák beosztottaik fejlődését, továbbképzését, tréningjeit. Ez a munkavállaló számára is jó, mert érzi, hogy értékelik, és biztos helye van egy koncepcióban. Ezt támasztja alá a City&Guilds 2004-es ezer fős felmérése, melyből kiderül, hogy tízből egy dolgozó a megfelelő képzés hiánya miatt érzi magát feszültnek. Ugyanebben a felmérésben arra is rávilágítottak, hogy a dolgozók nagy része hibázott már a miatt, mert nem volt lehetősége, hogy a helyes döntéshez szükséges tréninget elvégezze.

A válság ideje alatt sokan ráébrednek, hosszú távú sikereket érhet el az, aki a meglévő munkatársainak továbbképzésébe, fejlesztésébe fektet. A mostani piaci helyzetből kikerülve a tudását felfrissített, motivált és képzett munkaerő fogja jelenteni az igazi előnyt, azokkal szemben, akik a leépítések után próbálják majd elölről kezdeni a csapatuk formálását.

Over worked

vissza a lap tetejére