John Purkiss – Énmárka 2.0

Tedd magad eladhatóvá! – Énmárka 2.0 a fejvadász szemszögéből

Weapon with flower 

 

1. Neked mit jelent az a kifejezés hogy személyes márka?

Mindazok az egyént differenciáló ígéretek tettek és külsőségek, amelyet valaki a saját másoktól való megkülönböztetése érdekében megtesz és amit következetesen be is tart. Mindezek pozicionálják őt, ezzel lehetőséget adva az egyediségre. A hiteles énmárkából következtetni lehet az illető mások számára biztosított hasznaira, az egyén értékeire, szakmai tapasztalatára, kulturális  és közösségi preferenciáira is.

2. Mi a célja a személyes márkaépítésnek? Miért fontos, hogy az emberek tisztába legyenek a személyes márkájukkal?

A pozitív énmárka segítségével versenyelőnyre, extra haszonra, akár jobb fizetésre tehetünk szert.Vállalkozóként több megbízást kaphatunk, alkalmazottként jobb munkahelyet szerezhetünk, jobban tudjuk önmagunkat „értékesíteni”, könnyebben megjegyezhetővé válunk.

3. A személyes márka építés milyen eszközeit használod? Miként tudjuk tudatosan felépíteni a saját márkánkat?

Először is tudatába kell kerülnünk saját énmárkákkal. Meg kell vizsgálnunk erősségeinket, ki kell, hogy alakítsuk USP-ket. Fontos, hogy tisztában legyünk énképünkkel, saját személyiségünkkel, valós (nem csak deklarált) értékeinkkel, saját archetípusunkkal. Meg kell, határozzuk, hogy mi is lesz az énmárkánk, ezt le kell írni.

A multik által sikeresen alkalmazott, klasszikus brand építés lépéseit a személyes márka építés során be kell tartani: ismertség szerzés, tetszés keltés, bizalom keltés,kockázatmentes “próbavásárlás”, igazi “vásárlás”,ismételt vásárlás, ajánlás, szorosabb együttműködés, márka evangelizátorrá válás.

Ki kell, tűzzük célunkat, hogy hová szeretnénk eljutni, mit szeretnénk megvalósítani és ezt miben könnyíti meg a személyes márka? Kiknek akarunk és tudunk segíteni? Ennek felépítésére és elérésére a Smart Staff kifejlesztett egy 90 napos sikernaplót.

Mindehhez különböző gyakorlatokat, személyiség teszteket és szakembereket tudunk segítségül hívni.  Amikor ezzel elkészültünk, számba tudjuk venni, hogy milyen platformokon tudjuk énmárka üzenetünket eljutatni a közösség felé. A lényeg azon van, hogy minden kommunikációnak egymással összhangba kell lennie. Konzekvensen ugyanazt az üzenetet kell, hogy mutassuk. Az énmárka ígéretünket mindig be kell tartanunk. Hitelesnek kell, maradnunk.

A személyes márkánkat saját magunk és üzeneteink tudatos megjelenítésével kell, hogy kezdjük, arra, hogy énmárkánkat eljuttassuk a külvilág  felé, rendkívül sok féle eszköz áll rendelkezésünkre: saját név alatt web oldal,saját blogok és tudatosan kiválasztott blogokhoz hozzászólások, erős social media  jelenlét (Youtube, LinkedIn, Twitter, Slideshare, Facebook , Instagram, Indavideo, Google, Wikipedia), szakmai konferenciákon jelenlét előadóként vagy résztvevőként, szakmai publikációk készítésével, tv, rádió interjúkkal, névjegykártya, print szóróanyagok.

4. Hogy látod, hogy a magyar munkavállalóknál, hogyan jelenik meg?

Ezen a területen van még mit fejlődni. A jövő munkahelyi piaca egyre jobban arra fogja késztetni a munkavállalókat, hogy foglalkozzanak a személyes márkájuk kialakításával és gondozásával. A magyar piacon egyelőre még kevés a tudatos énmárka építő, pedig érdemes lenne példát venni, akár a nagy márkákról, akár külföldi vagy magyar személyekről, azokról, akik az énmárkájuk gondozásával hatalmas sikereket értek el. Mik azok a marketing eszközök, amik speciálisan magyar sajátosságok? Nincsenek speciális magyar marketing eszközök fentiek közül mindet érdemes használni.

5. Tudnál e esetleg egy jó és egy rossz példát említeni a személyes márkaépítésre?

Jó példa pl. Papp-Váry Árpád,  Geszti Péter, Mérő László, Ördög Nóra, Stáhl Judit stb.  és igen Schober Norbert példája is jó személyes márka építésre. A rossz márkaépítésre nem szeretnék most példát mondani, inkább csak utalnék olyanokra, akik mások tollával akarnak ékeskedni, más ismertségét, pénzét kihasználva vagy épp mű sztorikat gyártva akarnak előbbre jutni … De rossz példa lehet az is, ha valaki fel akar venni valamilyen énmárka szerepet, ez nem a sajátja, így nyilvánvalóan nem tud ehhez hű lenni. A varázs megszűnik, a lepel lehull és többet ártott, mint használt saját magának…

Hajdu Zoltán

 

John Purkiss – Énmárka 2.0 ára:

4900 Ft/db, helyett most 2900 Ft/db + postaköltség

Üzenet küldés: media@smartstaff.hu

 

11001798_962123613799362_5951263240347956871_n

 

HVG Állásbörzén

“A kiválasztással foglalkozó szakemberek az erős énmárkával, kiváló szakmai tudással és jó referenciákkal rendelkező, motivált jelölteket keresik. Az előadás során abban igyekszem segíteni, hogy Te legyél ez a jelölt.
Meggyőződésem, hogy mindenkinek van valamilyen speciális tudása vagy képessége, csak lehet, hogy Te még nem tudod azt, hogy melyek azok, amelyekkel Te is sikeres lehetsz.
A hazai élvonalbeli cégeknek fejvadászként dolgozva, a jelöltek kiválasztása során megismertem azt, hogy melyek azok az értékek, tudás és attitűd, amelyek eljuttathatnak álmaid munkájához. Az állást keresők tábora széles. Ezért elsősorban ki kell tűnnöd a tömegből, és kell, hogy legyen egy stratégiád, amelynek segítségével láthatóvá teszed magad és az értékeidet.
Amikor a pályázók karrier tanácsadást kérnek tőlünk, akkor kollégáimmal saját személyes márka stratégia elkészítését javasoljuk. Az Énmárka c. könyv elolvasásával és a benne levő gyakorlatok alkalmazásával felépítheted az énmárkádat és személyes márka stratégiádat.
Legyél Te a munkaadó számára a legjobb „megoldás”. Az előadáson kézzelfogható, gyakorlati információt kapsz ahhoz, hogy elérd a kitűzött célodat!”

 

Aktív Szemeszterben

Életcélokat találni és láthatóvá válni
Keveseknek adatik meg, hogy abszolút a legjobbak legyenek valamiben. Az öttusázó sem világbajnok futásban, úszásban, vagy vívásban, ezeknek a sportágaknak az ötvözésében mégis öttusa világbajnokot avatnak. Ugyanígy lehet, hogy nem mi beszélünk a legjobban angolul, nem mi vagyunk a legjobb médiaszakemberek, irodalmárok, környezetvédők. Viszont ezeknek a képességeinknek és érdeklődési köreinknek a speciális kombinációja értékessé és egyedivé tehet minket. Ez egyszerű lépésekből áll, azonban nem könnyű munka, ráadásul még azt is el kell érnünk, hogy az a cég, sajtóorgánum, amelyiknek éppen ránk van szüksége, megtaláljon minket. Azaz láthatóvá kell válnunk! Mindebben segíthet az énmárkaépítés, amelyről Hajdu Zoltán fejvadászt, a Smart Staff Kft. ügyvezetőjét kérdezte az Aktív Szemeszter.

„Fontos leszögezni, hogy az énmárka kb.10 éve divatszerűen felkapott lett, pedig nem új találmány.
A családneveinkben – pl. Takács, Szabó, Kovács vagy akár Hajdú – már benne volt a név mint márka, amely mutatta, ki milyen foglalkozást űzött,milyen értéket hozott létre azaz kinek tudott segíteni. Ma Magyarországon 57.500 Kovács, 56.600 Szabó, 34.700 Varga, 14.500 Takács vagy például 3.500 Hajdú családnevű ember él.
A régi bölcsességek szerint tehát a név, ami akkor már egyénmárka volt, különbséget akart tenni két ember, két termék között, és így beletartozik minden olyan külsőség, cselekvés, amelyet valaki a másoktól való megkülönböztetése érdekében megtett és következetesen be is tartott” – mondja Hajdu Zoltán. Hozzáteszi: mindegyik énmárkát összefüggésbe kellene hoznunk a küldetéssel. „Annak idején a mesterségeknél világos volt, hogy ha valakit Kovácsnak, Takácsnak hívtak, akkor benne volt, hogy miben jó az adott ember és kiknek tud és akar segíteni. Ma ez már nem derül ki a nevünkből, de jó lenne, ha ugyanígy tudatnánk, hogy a mi saját márkánk kihez szól. Ezért lenne érdemes mindenkinek egy saját USP-t alkotnia, ami a saját egyedi értékesítési ajánlata. Az énmárka ugyanis akkor lesz jó, ha sejteti, hogy az adott ember kiknek fog egyedi módon segíteni, tehát van benne egy pici ígéret, amit majd magas színvonalon teljesítünk.”

Kikre áldozom a véges életemet?
Mielőtt azonban elkezdenénk a világ felé kommunikálni, hogy kik is vagyunk és mi a szakmai hivatásunk, elsőként egyszerű- miért teszem azt amit teszek?-, de mégis ritkán feltett kérdésekkel érdemes kezdenünk és magunkba nézhetnénk, hogy mindezt megtaláljuk. Gyakori ugyanis, hogy bár van egy célunk – pl.: jó újságíróvá válni – arra már nem tudnánk válaszolni, miért akarunk újságíróvá válni, mit akarunk tenni, ha azok lettünk, melyik sajtóorgánumnak lehet ránk a legnagyobb szüksége és merre akarunk szakosodni. Ehhez először is meg kell határoznunk a szakmai küldetésünket, a hivatásunkat és meg kell találnunk a szakmai céljainkat. „Pályakezdőként a következő kérdéseket tehetjük fel magunknak: Kiknek akarok segíteni, azaz kikre áldozom a véges életemet? Milyen erősségeim vannak, amelyek segíteni fognak ebben? Melyek számomra azok az értékek, amelyekre hajlandó vagyok időt, pénzt és energiát áldozni? Azaz a küldetésünket, erősségeinket, értékeinket és céljainkat kell leírni” – magyarázza a szakember. Fontos a leírás, mert egyrészt így már materializálodnak a gondolatok és a fejben tartott dolgok az emberi természet gyorsan alkalmazkodó lénye miatt hamar kopnak, cserélődnek ami gátolja önmagunk felépítését. Erről jut eszembe az, hogy senki sem gondolná komolyan egy írott terv nélkül a háza felépítését, önmagunk megtervezése, felépítése még egy ház felépítésénél is nehezebb lehet és ezt a profi sportolók, tudósok, művészek tudják a legjobban. Tőlük érdemes példát vennünk már a tervezéskor, hiszen kiemelkedő sportolókra,tudósokra, művészekre stb. szinte mindenkinek eszébe jut egy-egy olyan példa akit baráti beszélgetésekben szívesen emleget.
A pozitív jövőkép és a hitelesség mindegyik énmárka szempontjából kiemelt fontossággal bír, ezért a kishitűséget érdemes előremutató célokkal meghaladni, de túl nagyot mondani, olyat ígérni, amit nem tudunk betartani –sem magunknak, sem másoknak nem érdemes. Hosszútávon az lesz sikeres, ami bizalmat kelt, bizalmat pedig úgy lehet kelteni, ha igazat mondunk és betartjuk a magunknak és másoknak tett ígéreteinket.
A mai nagy énmárka dömping során azt is láthatjuk, hogy „sokan próbálják magukat mások hátán pozícionálni, de ez rövid életű lesz. Ha megnézzük a nagy kereskedelmi márkákat (Mercedes, Microsoft,Apple, Google stb.) vagy a személyes márkákat (Lionel Messi, David Beckham, Egerszegi Krisztina, Eszterházy Péter, Polgár Judit, Stahl Judit, Béres Alexandra, Freund Tamás stb.), azok tudnak fennmaradni hosszútávon, akik teljesítik az ígéreteiket” – figyelmeztet a fejvadász.

Szűkítés és képességeink ötvözése
A siker egyik kulcsa a szűkítés. A választott területen, szakmán belül megtalálni azt, aminek a specialistái lehetünk. „Nehéz lépés, amikor az ember elhatározza, hogy például ne az egész világot akarja segíteni vagy megmenteni, hanem csak egy jól meghatározott réteget, mert úgy tűnik, hogy ez a szűkítés korlátoz. Viszont sokkal hatékonyabb és látványosabb is lehet, ha valaki egy szűk szegmensnek akar segíteni. Én a specialistákban hiszek. A mai világnak szeretjük vagy nem szeretjük, de magasan képzett profikra, “szakbarbárokra” van szüksége. Gondoljunk csak bele, hogy ha szívműtétünk lenne, kit keresnénk fel: egy általános orvost vagy egy szívspecialistát? És a magyar vízilabda válogatottól sem azt várjuk, hogy kijutasson minket 30 év után a foci vb-re. A vízipolósaink egyedi, speciális módon a vízben jók a focistáink pedig ..még keresik önmagukat és remélhetőleg egyszer megtanulnak olyan fegyelmezetten edzeni mint a vízipolósaink..
Mindenkinek van egy bizonyos típusú páciense, akiknek ő tud leginkább segíteni. A sikerünkhöz őket kell megtalálnunk!” – mondja Hajdu Zoltán.
A szűkítéshez pedig hozzátartozik képességeink ötvözése is. „Keveseknek adatik meg, hogy abszolút a legjobbak legyenek valamiben. Az öttusázó sem világbajnok futásban, úszásban, vagy vívásban, ezeknek a sportágaknak az ötvözésében mégis öttusa világbajnokot avatnak. Ugyanígy lehet, hogy nem mi beszélünk a legjobban angolul, nem mi vagyunk a legjobb médiaszakemberek, irodalmárok, viszont ha ezeket a képességeinket, érdeklődési köreinket összegyúrjuk, akkor ezek speciális kombinációja értékessé és egyedivé tesz minket valakik…, a kiemelt célcsoportunk számára. Mind az egyedi erősségeink,mind a kiemelt célcsoportunk megtalálása hosszú és fáradtságos munkát jelent. Ezért fontos, hogy a megfelelő kérdéseket tegyük fel magunknak, és ne spóroljuk meg az erre szánt időt. John Purkiss – David Royston-Lee: Énmárka – Tedd magad eladhatóvá! című könyve több segítő gyakorlatot és kérdést is leír, amelyek mentén átgondolható, miben vagyunk tehetségesek és valakik számára jelentőségteljesek. Ilyenkor a korábbi középiskolás, általános iskolás jelentősebb sikerélményeket is érdemes felidézni, átgondolni” – sorolja a szakember.

Ismertséget szerezni és tetszést kelteni
Már megvan a küldetésünk és célunk, mindezt azonban láthatóvá is kell tenni. „Kísérletek bebizonyították azt, hogy mindannyian azt gondoljuk, hogy amit többször látunk, azt jobban is ismerjük. Ha valaki láthatóvá teszi magát, akkor a maga javára fordítja ezt az emberi gyarlóságot. Ezen alapszik a brandépítés. Tanuljuk meg, hogyan építenek a multik brandet!
Először ismertséget szereznek, aztán tetszést keltenek, ezután jön a bizalomkeltést, majd rávesznek egy vásárlásra, végül ismételt vásárlásra és ajánlásra is. Ezt a mintát kölcsönvehetik az emberek is: először ismertséget kell szereznünk, aztán tetszést kell keltenünk, aztán pedig a bizalmat kell kiérdemelnünk betartott ígéretekkel. Ma azért van sokkal könnyebb dolgunk, mert ebbe a folyamatba az internet, a média, a közösségi oldalak szerepe fontossá vált. A multikkal szemben ugyanis a “kis embernek” óriási lehetőséget jelentenek ezek az ingyenes felületek, hiszen gondoljunk csak bele mennyibe került Guttenberg idején egy oldal másolása, nyomtatása, terjesztése, ma üzeneteink, tartalmaink továbbítása szinte ingyenes. Ahogy az írott beszéd, a nyomtatás átalakította a kultúránkat,az életünket ugyanúgy az ingyen megjeleníthető, terjeszthető üzeneteink átfogják alakítani ezeket.
Ezért is érdemes profilt készítenünk a Linkedinen, videókat feltöltenünk munkásságunkról, céljainkról, jártasságainkról a YouTube-ra, majd ezeket megosztani a Facebookon, és saját blogot indítani. „Mindenképp fontos a saját nevünket levédeni, ami csak négyezer forintba kerül, például kovacspeter.hu vagy hajduzoltan.com. Ide pedig feltehetünk magunkról egy bemutatkozót, a céljainkat, cikkeinket, videóinkat, képeinket, szakmai tevékenységünket, és egyszer csak van egy miniportálunk, amely lehetővé teszi, hogy amikor rákeresnek a nevünkre, akkor hiába van az országban még akár száz másik személy is ezen a néven, mégis mi leszünk a találatok tetején” – mondja Hajdu Zoltán. Hozzáteszi: azoknak akik az egyre fokozódó versenyben szeretnénk előbbre jutni, azoknak az énmárkaépítéssel hetente kellene foglakozni legalább 2-3 órát.

Heating-Cattle-Branding-Irons-AYP0641843_employer branding

 

Hosszú folyamat eredménye a siker
A mennyiség mellett azonban a minőség is kiemelten fontos. Az, hogy amit megosztunk, abban hitelesek legyünk, lehetőleg a szakmánkba, ideális esetben a hivatásunkba vágó legyen. A Linkedinen lépjünk be szakmai csoportokba, értékes hozzászólásokat írjunk a témákban. Emellett azonban – mondja a szakember – az offline jelenlét is fontos. Egy konferencián való előadás, egy rádió, tv vagy akár online interjú sokat segíthet abban, hogy megismerjék munkásságunkat. „Minél ismertebb valaki, minél jobb benyomást keltett szakmai berkekben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy elhívják konferenciára előadónak, vagy megkeresik egy állásajánlattal. Azok az ügyfeleink akik követték a Smart Staff tanácsait, mind arról számoltak be, hogy sikereket értek el, ismertebbek lettek, elkezdték őket konferenciákra hívni, izgalmasabb vagy magasabb fizetésű munkahelyre váltottak, felkeresték őket fejvadászok” – mondja a szakember, azt azonban hozzáteszi, hogy minderre kitartást és sok időt kell szánni
„Az első bíztató eredmények azonban már 2-3 hónap múltán fognak jelentkezni. A személyes márkaépítés egy 2-5 éves folyamat, nem úgy zajlik, hogy a hétvégén megalkotom az énmárkámat, és jövő héten már behívnak a rádióba. A sportban is látszanak pár hónap után az eredmények, de csak rendszeres edzés után. Ahogy egy országos bajnokságra két-három évet kell készülni, és egy európai bajnokságra öt évet, az énmárkánk is akkor fog nagyot ütni, ha több évig egy irányba toljuk. Kitartás és bátor szembenézés kell hozzá!”

A gyakorlat számít, nem a papír
A szakembert arról is megkérdezte az Aktív Szemeszter, milyen egy jó önéletrajz, és mit tegyen bele egy pályakezdő fiatal. „Ami leginkább számít, az a gyakornoki tapasztalat. Hogy ki hol végzett, sokkal kevésbé számít, mint hogy közben hol dolgozott, hol kóstolt bele a való életbe, munkába. Óriási előnyt jelenthet ha az álláskeresők már diplomás éveik alatt szakmai munkát végeztek fizetésért vagy fizetés nélkül-mondja a fejvadász.

Az egyik legütősebb életrajzi vagy motivációs levél elem: a sztori
De mi a helyzet azokkal, akik már végeztek, és lemaradtak a gyakornokságról? Mit tehetnek ők az önéletrajzba? „Ha valaki pályakezdőként nem tud felmutatni gyakorlatot, akkor olyan erősségeket kell kidomborítania, hogy miből írta a szakdolgozatát, mi az érdeklődési köre, amivel már régóta foglalkozik, miért választotta azt a pályát, amin elindult. Az egyik legütősebb életrajzi elem, ha valamilyen sztorit prezentálunk, és válaszolunk a miértekre. Az embereket ugyanis nagyon érdekli az, hogy ki miért csinál valamit. Fontosabb a miért a hogyannál, mert állandóbb, stabil és pótolhatatlan.”
Emellett tartalmaznia kell az önéletrajznak egy egyedi ajánlatot: azaz mit tudok én ajánlani, nyújtani a munkáltatónak? Miben vagyok én egyedi a többi jelentkezővel szemben? Valamint kell bele karriercél: mit szeretnék elérni a következő években? Végül nem hiányozhat az önéletrajzból az sem, hogy mit értem el eddig: korábbi szakmai eredmények, sikerek felsorolása, amelyek mellé érdemes azt is hozzátenni, milyen képességeinknek, készségeinknek köszönhetjük ezeket. A rendszeresen gyakorolt hobbynk és a minket különösen érdeklő könyveket szintén érdemes beletenni az életrajzunkba vagy a motivációs levelünkbe. Hozzánk érkezett már nagyon egyszerűen elkészített, de hatásos életrajzi fotókkal illusztrált CV és video CV is, mindegyik ilyen jelöltet behívtuk és legkésőbb 3-4 hónap múlva már elégedetten dolgoztak az új munkahelyükön, mert tudták, hogy mit szeretnének, mit akarnak igazán. Nem tudok mást mondani a fekvőtámasz is működik, ha rendszeresen csinálják.

Kevés jelentkezőt hívnak be állásinterjúra
„Mindenki arról panaszkodik, hogy száz helyre elküldi az önéletrajzát, és mégsem jön válasz. Persze, mert mindenki elküldi ugyanazt a sablon önéletrajzot százfelé. Akik a fentiek szerint járnak el, azonban már egy speciális képet kaphat az alanyról a fejvadász, a HR-szakember, a munkáltató” – mondja Hajdú Zoltán. Hozzáteszi: el kell mondani azt is, hogy miért akarok az adott cégnél, lapnál dolgozni, és akkor megint a miérthez lyukadunk ki. Miért itt tudom leginkább kibontakoztatni a tehetségemet? Miért az itteni munka érdekel? Miért akarok itt fejlődni?
Hajdu Zoltán szerint tévedés azt hinni, hogy a HR szakembereknek ezután több idejük lesz és majd több embert fognak behívni az állásinterjúkra. „Ezután is kevés embert fognak behívni be, de a cél az, hogy e sorok olvasója köztük legyen és ezért is érdemes többenergiát szentelni az önmagunkról szóló leírt terveinkre, az önéletrajz felépítésére, egy saját márka kialakítására és az online jelenlétre.”

Wéber Anikó

 

John Purkiss – Énmárka 2.0 ára:

4900 Ft/db, helyett most 2900 Ft/db + postaköltség

Üzenet küldés: media@smartstaff.hu

vissza a lap tetejére